Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 1. száma, amelynek írásai a sorsfordító történelmi események és a koncepcióváltások összefüggéseire mutatnak rá. Közhelyszerű, hogy a történelemben szinte egyetlen állandó van: a változás. Az átalakulások megkövetelik a korábbi gyakorlatok módosítását, különösképpen háborúk, forradalmak és társadalmi robbanások után. Olyan 19–20. századi elgondolásokat, koncepciókat mutatnak be a tanulmányok, amelyek hosszú, illetve rövid távon meghatározták egyrészt a nemzeti identitás kialakítását, másrészt a külpolitika szempontrendszerét. A szám szerkesztője Bíró László. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, előfizetőknek 600 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos információkról itt tájékozódhat.
Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2021. évi 4. száma, amelynek írásai a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom kapcsolatait elemzik a 16. század első felében. A szám szerkesztője Péterfi Bence, intézetünk tudományos munkatársa volt. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható.
Megjelent a Világtörténet c. folyóirat 2021. évi 2. száma, amely a Föld első körülhajózása (1519–1522) 500. évfordulója alkalmával Magellán előtt tiszteleg. Arra a hajósra irányítja a figyelmet, akinek újraértelmezése minden korban, így az évforduló idején is időszerű. A szám szerkesztője Rákóczi István, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.
Megjelent a Világtörténet 2021. évi 1. száma, amelynek írásai Móhandász Karamcsand Gándhí személyéhez kapcsolódnak. A születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett Gándhí-emlékév során az Eötvös Loránd Tudományegyetem Indológia Tanszéke 2020. február 28-án egész napos szimpóziumot szervezett Mahátmá Gándhí alakja a történelemben és a kulturális emlékezetben címmel. Jelen lapszám alapját az erre az alkalomra készített tanulmányok adják. A szám szerkesztője Ittzés Máté, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.
Megjelent a Világtörténet folyóirat 2020. évi 3. száma, amely II. Rákóczi Ferenc személyét és korát állítja a középpontba. Intézetünk tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc tollából itt olvasható az Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei című bevezető tanulmány, míg a borító itt, a tartalomjegyzék pedig itt érhető el. További részletek a szám tartamáról itt olvashatók.
Tanulmányok
Györkös Attila: Francia–magyar diplomáciai kapcsolatok (1499–1529) 517
Bárány Attila: Robert Wingfield angol követ, a Német-római Birodalom és a Magyar Királyság (1514–1515) 531
Lakatos Bálint: Andrea dal Burgo császári követ magyar- és csehországi missziója (1521–1523) 581
Monostori Tibor: Eger várából a Nápolyi Királyságba. Egy magyar gályarab szabadulása, szolgálatai és kérelme III. Ferdinánd császárhoz 629
Szemle
Velence viharos vizeken (1499–1517) (Kruppa Tamás) 639
Bizánc és Róma uniós politikája és az örmény egyház (Nagy Kornél) 647
A történetírás a Kijevi és a Vlagyimir–szuzdali Ruszról (Dinnyés Patrik) 650
Tolerancia és intolerancia az újkori Európában (Balázs Péter) 652
Remények és veszélyek között (Blénesi Éva) 657
Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei (Tóth Ferenc) 305
Tanulmányok
Géraud Poumarède: A konstantinápolyi francia diplomácia és a magyarkérdés a Rákóczi-szabadságharc korában 311
Núria Sallés Vilaseca: „Erdély fejedelméhez küldtek csupán.” Jacques de Boissimène küldetése III. Ahmed szultán udvarában (1717–1718) 325
Balázs-Szabelski Enikő – Adam Szabelski: II. Rákóczi Ferenc Lengyelországban 335
Elisabeth Saïh – Tóth Ferenc: Rodostótól Párizsig. Egy magyar származású család viszontagságai 345
Tüskés Gábor: A nemzeti identitás történeti konstrukciójához. A pátria képe II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásaiban 371
Takács László: A katonai rangok terminológiája II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című művében 393
Egyed Emese: Színpadi álom a Rákóczi-emigrációról. K. Boér Sándor: Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban 409
Kincses Katalin Mária: Rákóczi-szobrok külhonban 431
Műhely
Korpás Zoltán: Mexikói aranypesók a magyarországi oszmán terjeszkedés ellen? 467
Szemle
A Próféta-ábrázolások európai kultúrtörténete (Tóth Ferenc) 481
A Lengyel–Litván Unió kapcsolatai a Szafavida Birodalommal és az ecsmiadzini katholikoszátussal (Nagy Kornél) 486
Hogyan látja az utókor az örmény genocídiumot? Gondolatok Az emlékezet száz éve című könyv margójára (Blénesi Éva) 490
A Szabad Francia Erők a második világháborúban. Az ellenállás megszervezése és a nemzetközi fegyveres együttműködés (Kiss Márton) 496
4. oldal / 6
