Követségek és szövetségek. A Magyar Királyság és a Német-római Birodalom a 16. század első felében (Péterfi Bence) 511

Tanulmányok
Györkös Attila: Francia–magyar diplomáciai kapcsolatok (1499–1529) 517
Bárány Attila: Robert Wingfield angol követ, a Német-római Birodalom és a Magyar Királyság (1514–1515) 531
Lakatos Bálint: Andrea dal Burgo császári követ magyar- és csehországi missziója (1521–1523) 581
Monostori Tibor: Eger várából a Nápolyi Királyságba. Egy magyar gályarab szabadulása, szolgálatai és kérelme III. Ferdinánd császárhoz 629

Szemle
Velence viharos vizeken (1499–1517) (Kruppa Tamás) 639
Bizánc és Róma uniós politikája és az örmény egyház (Nagy Kornél) 647
A történetírás a Kijevi és a Vlagyimir–szuzdali Ruszról (Dinnyés Patrik) 650
Tolerancia és intolerancia az újkori Európában (Balázs Péter) 652
Remények és veszélyek között (Blénesi Éva) 657

Magyarország külkapcsolatai az Európán kívüli világgal a hidegháború idején (Horváth Emőke) 335

Tanulmányok
Búr Gábor: A szubszaharai Afrika szerepe a Magyar Népköztársaság külpolitikájában 339
Horváth Emőke: Magyar–chilei külkapcsolatok a hidegháború korai szakaszában, 1947–1965 353
Pál István – Szilágyi Ágnes Judit: Párbeszéd az ENSZ-ben. Adalékok a Magyarország és Costa Rica közötti kapcsolatfelvétel történetéhez 373
Kupi László: Havannai emberük? Az Egyesült Államok és a Batista-puccs 393
Prantner Zoltán: A jemeni „Magyar Kórház”. Magyarország és Jemen egészségügyi együttműködése az 1960-as évek második felében 421
Vámos Péter: Moszkva árnyékában. Magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok a hidegháború idején 441

Műhely
Hermann Gabriella: Erdély védelmében. A Romániai Emberi Jogokért Bizottság működésének első három éve, 1976–1978 461

Szemle
A lelkiismereti szabadság világtörténete (Tóth Ferenc) 493
Vágyak, rendszerek, valóságok (Vajda Zoltán) 497
Pozícióőrzés és lokálpatriotizmus. Fiume az első világháború után (Ordasi Ágnes) 502
Az abszolutizmus kora (Martí Tibor) 507

V, mint Victoria (Rákóczi István) 161

Tanulmányok
Rui Manuel Loureiro: Magellán Portugáliában 167
Juan Gil: Magellán Spanyolországban 183
Luís Filipe Reis Thomaz: Parisz almája: a Maluku-szigetek 203
José Manuel Malhão Pereira: Magellán útjától Spanyolország fűszerútvonalának kialakításáig. Hajózási és időjárási tényezők 217
Consuelo Varela: A Magellán–Elcano-út spanyol krónikásai 233
Rákóczi István: Maximilianus Transylvanus: a színe és a visszája 241

Nagyító
Balázs Péter: A revízió revíziója. A Terror historiográfiája 1989 óta 253

Műhely
Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar: Nagy Imre és Kádár János arab szemmel 283
Palotás Zsolt: Otmán Hásem tunéziai miniszter diplomáciai útja az Egyesült Államok keleti partján, 1865. október–november 299

Szemle
Magellán drámája és a Föld körbehajózása (Rákóczi István) 325
Az orosz hatalmi ideológia sajátosságai (Szvák Gyula) 328
A hatnapos háború magyar szemmel (Prantner Zoltán) 331

Mahátmá Gándhí alakja a történelemben és a kulturális emlékezetben (Ittzés Máté) 1

Tanulmányok
Aklan Anna: „Az Igazság és az Erőszakmentesség olyan ősiek, mint a hegyek.” Gándhí jelentősége 5
Szenkovics Dezső: Gándhí-recepció a magyar nyelvterületen 21
Sági Péter: Mahátmá Gándhí emlékezete ma, a fiatal Indiában 43
Günsberger Dóra: Gándhí ábrázolása Pakisztánban. „Hivatalos” történetírás és percepciók 53
Renner Zsuzsanna: Bápúdzsí halhatatlan története. A Gándhí-ikonográfia rétegei 77
Szivák Júlia: Mahátmá Gándhí a filmvásznon 97

Nagyító
Fejérdy András: „Az amerikai érdekek európai ügynöksége”? XII. Piusz keleti politikájának historiográfiai mérlege 111

Szemle
Magyarországi Anjouk és avignoni pápák. A szentszéki–magyar kapcsolatok I. Károly uralkodása alatt (Barabás Gábor) 145
I. (Nagy) Lajos és Mária uralma (Urbán Máté) 148
„A szomszédos Magyarországon az utóbbi napokban az ellenforradalom garázdálkodik...” Az 1956-os magyar forradalom csehszlovák dokumentumai (Janek István) 154

Nemzetépítés és nemzeti identitás, emlékezetpolitika és történelmi emlékezet Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Vámos Péter) 501

Tanulmányok
Krajczár Gyula: A Kínai Népköztársaság területi önképe 507
Sárközi Ildikó Gyöngyvér: A történet folytatódik. Nemzetépítés, történetírás és örökségesítés Kínában 533
Bellér-Hann Ildikó: Ujgur identitásnarratívák Kínában a „reform és nyitás” időszakában 559
Révész Ágota: A pekingi opera mint a nemzetépítés eszköze Kínában 581
Trebitsch Péter – Feng Lijuan: A Japán-ellenes háború emlékezete mint a hatalmi legitimáció forrása a Kínai Népköztársaságban 605
Száva Borbála: Az Angkori Birodalom emlékezete és a khmer nemzeti identitástudat alakulása 635

Szemle
Zsidó menekültek Sanghajban, 1933–1947 (Mervay Mátyás) 659
Diktátorok és diktatúrák a Karib-térségben (Katona Eszter) 663

Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei (Tóth Ferenc) 305

Tanulmányok
Géraud Poumarède: A konstantinápolyi francia diplomácia és a magyarkérdés a Rákóczi-szabadságharc korában 311
Núria Sallés Vilaseca: „Erdély fejedelméhez küldtek csupán.” Jacques de Boissimène küldetése III. Ahmed szultán udvarában (1717–1718) 325
Balázs-Szabelski Enikő – Adam Szabelski: II. Rákóczi Ferenc Lengyelországban 335
Elisabeth Saïh – Tóth Ferenc: Rodostótól Párizsig. Egy magyar származású család viszontagságai 345
Tüskés Gábor: A nemzeti identitás történeti konstrukciójához. A pátria képe II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásaiban 371
Takács László: A katonai rangok terminológiája II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című művében 393
Egyed Emese: Színpadi álom a Rákóczi-emigrációról. K. Boér Sándor: Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban 409
Kincses Katalin Mária: Rákóczi-szobrok külhonban 431

Műhely
Korpás Zoltán: Mexikói aranypesók a magyarországi oszmán terjeszkedés ellen? 467

Szemle
A Próféta-ábrázolások európai kultúrtörténete (Tóth Ferenc) 481
A Lengyel–Litván Unió kapcsolatai a Szafavida Birodalommal és az ecsmiadzini katholikoszátussal (Nagy Kornél) 486
Hogyan látja az utókor az örmény genocídiumot? Gondolatok Az emlékezet száz éve című könyv margójára (Blénesi Éva) 490
A Szabad Francia Erők a második világháborúban. Az ellenállás megszervezése és a nemzetközi fegyveres együttműködés (Kiss Márton) 496

Megjelent a Világtörténet 2020. évi 1. száma. Harminc éve április 8-án volt a magyarországi első szabad választások második fordulója. A szabad választásokig a kelet-európai országokban nehéz út vezetett. A mozdulatlanság hosszú évtizedei után a korábbi időszakhoz képest valamivel szabadabb politikai légkörben és enyhébb szovjet befolyás mellett a gazdasági nehézségekkel küzdő országokban kiútkeresés kezdődött a társadalom legkülönbözőbb szintjein. Ezen folyamat különböző vonatkozásaival foglalkozik a Világtörténet most megjelent száma.

A Világtörténet folyóirat idei első számának tanulmányai a vallási jelenségek és az információs folyamatok különböző metszeteiben találták meg kutatási kérdéseiket, A megszokott kérdésfeltevések helyett a szerzők arra kíváncsiak, a vallási komponens miként fonódik bele az egyes társadalmak környezeti kihívásokra és belső átalakulási nyomásokra adott rendszerszintű válaszainak teljességébe. Mi a konkrét funkciója, és ez hogyan érvényesül? Milyen okok magyarázhatják sikerét és alkalmasságát? Jelen összeállításunkba olyan tanulmányok kerültek, amelyek az őskor és az ókor határaitól a középkor és a kora újkorig vizsgálják a vallási információs tartalmak beágyazódását a korszak információs ökoszisztémájába. A folyóirat legújabb számának tartalomjegyzéke itt, a Bevezetés pedig itt olvasható.