Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2021. évi 4. száma, amelynek írásai a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom kapcsolatait elemzik a 16. század első felében. A szám szerkesztője Péterfi Bence, intézetünk tudományos munkatársa volt. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható.

Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2021. évi 3. száma, amelynek írásai Magyarország és az Európán kívüli világ kapcsolatait elemzik a hidegháború idején. A szám szerkesztője Horváth Emőke, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.

Megjelent a Világtörténet c. folyóirat 2021. évi 2. száma, amely a Föld első körülhajózása (1519–1522) 500. évfordulója alkalmával Magellán előtt tiszteleg. Arra a hajósra irányítja a figyelmet, akinek újraértelmezése minden korban, így az évforduló idején is időszerű. A szám szerkesztője Rákóczi István, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.

Megjelent a Világtörténet 2021. évi 1. száma, amelynek írásai Móhandász Karamcsand Gándhí személyéhez kapcsolódnak. A születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett Gándhí-emlékév során az Eötvös Loránd Tudományegyetem Indológia Tanszéke 2020. február 28-án egész napos szimpóziumot szervezett Mahátmá Gándhí alakja a történelemben és a kulturális emlékezetben címmel. Jelen lapszám alapját az erre az alkalomra készített tanulmányok adják. A szám szerkesztője Ittzés Máté, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.

Megjelent a Világtörténet folyóirat 2020. évi 3. száma, amely II. Rákóczi Ferenc személyét és korát állítja a középpontba. Intézetünk tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc tollából itt olvasható az Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei című bevezető tanulmány, míg a borító itt, a tartalomjegyzék pedig itt érhető el. További részletek a szám tartamáról itt olvashatók.

Magyarország külkapcsolatai az Európán kívüli világgal a hidegháború idején (Horváth Emőke) 335

Tanulmányok
Búr Gábor: A szubszaharai Afrika szerepe a Magyar Népköztársaság külpolitikájában 339
Horváth Emőke: Magyar–chilei külkapcsolatok a hidegháború korai szakaszában, 1947–1965 353
Pál István – Szilágyi Ágnes Judit: Párbeszéd az ENSZ-ben. Adalékok a Magyarország és Costa Rica közötti kapcsolatfelvétel történetéhez 373
Kupi László: Havannai emberük? Az Egyesült Államok és a Batista-puccs 393
Prantner Zoltán: A jemeni „Magyar Kórház”. Magyarország és Jemen egészségügyi együttműködése az 1960-as évek második felében 421
Vámos Péter: Moszkva árnyékában. Magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok a hidegháború idején 441

Műhely
Hermann Gabriella: Erdély védelmében. A Romániai Emberi Jogokért Bizottság működésének első három éve, 1976–1978 461

Szemle
A lelkiismereti szabadság világtörténete (Tóth Ferenc) 493
Vágyak, rendszerek, valóságok (Vajda Zoltán) 497
Pozícióőrzés és lokálpatriotizmus. Fiume az első világháború után (Ordasi Ágnes) 502
Az abszolutizmus kora (Martí Tibor) 507

Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei (Tóth Ferenc) 305

Tanulmányok
Géraud Poumarède: A konstantinápolyi francia diplomácia és a magyarkérdés a Rákóczi-szabadságharc korában 311
Núria Sallés Vilaseca: „Erdély fejedelméhez küldtek csupán.” Jacques de Boissimène küldetése III. Ahmed szultán udvarában (1717–1718) 325
Balázs-Szabelski Enikő – Adam Szabelski: II. Rákóczi Ferenc Lengyelországban 335
Elisabeth Saïh – Tóth Ferenc: Rodostótól Párizsig. Egy magyar származású család viszontagságai 345
Tüskés Gábor: A nemzeti identitás történeti konstrukciójához. A pátria képe II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásaiban 371
Takács László: A katonai rangok terminológiája II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című művében 393
Egyed Emese: Színpadi álom a Rákóczi-emigrációról. K. Boér Sándor: Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban 409
Kincses Katalin Mária: Rákóczi-szobrok külhonban 431

Műhely
Korpás Zoltán: Mexikói aranypesók a magyarországi oszmán terjeszkedés ellen? 467

Szemle
A Próféta-ábrázolások európai kultúrtörténete (Tóth Ferenc) 481
A Lengyel–Litván Unió kapcsolatai a Szafavida Birodalommal és az ecsmiadzini katholikoszátussal (Nagy Kornél) 486
Hogyan látja az utókor az örmény genocídiumot? Gondolatok Az emlékezet száz éve című könyv margójára (Blénesi Éva) 490
A Szabad Francia Erők a második világháborúban. Az ellenállás megszervezése és a nemzetközi fegyveres együttműködés (Kiss Márton) 496

Nemzetépítés és nemzeti identitás, emlékezetpolitika és történelmi emlékezet Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Vámos Péter) 501

Tanulmányok
Krajczár Gyula: A Kínai Népköztársaság területi önképe 507
Sárközi Ildikó Gyöngyvér: A történet folytatódik. Nemzetépítés, történetírás és örökségesítés Kínában 533
Bellér-Hann Ildikó: Ujgur identitásnarratívák Kínában a „reform és nyitás” időszakában 559
Révész Ágota: A pekingi opera mint a nemzetépítés eszköze Kínában 581
Trebitsch Péter – Feng Lijuan: A Japán-ellenes háború emlékezete mint a hatalmi legitimáció forrása a Kínai Népköztársaságban 605
Száva Borbála: Az Angkori Birodalom emlékezete és a khmer nemzeti identitástudat alakulása 635

Szemle
Zsidó menekültek Sanghajban, 1933–1947 (Mervay Mátyás) 659
Diktátorok és diktatúrák a Karib-térségben (Katona Eszter) 663