Nemzetépítés és nemzeti identitás, emlékezetpolitika és történelmi emlékezet Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Vámos Péter) 501

Tanulmányok
Krajczár Gyula: A Kínai Népköztársaság területi önképe 507
Sárközi Ildikó Gyöngyvér: A történet folytatódik. Nemzetépítés, történetírás és örökségesítés Kínában 533
Bellér-Hann Ildikó: Ujgur identitásnarratívák Kínában a „reform és nyitás” időszakában 559
Révész Ágota: A pekingi opera mint a nemzetépítés eszköze Kínában 581
Trebitsch Péter – Feng Lijuan: A Japán-ellenes háború emlékezete mint a hatalmi legitimáció forrása a Kínai Népköztársaságban 605
Száva Borbála: Az Angkori Birodalom emlékezete és a khmer nemzeti identitástudat alakulása 635

Szemle
Zsidó menekültek Sanghajban, 1933–1947 (Mervay Mátyás) 659
Diktátorok és diktatúrák a Karib-térségben (Katona Eszter) 663

Egy emlékév után. A hazai és külhoni Rákóczi-kutatások újabb eredményei (Tóth Ferenc) 305

Tanulmányok
Géraud Poumarède: A konstantinápolyi francia diplomácia és a magyarkérdés a Rákóczi-szabadságharc korában 311
Núria Sallés Vilaseca: „Erdély fejedelméhez küldtek csupán.” Jacques de Boissimène küldetése III. Ahmed szultán udvarában (1717–1718) 325
Balázs-Szabelski Enikő – Adam Szabelski: II. Rákóczi Ferenc Lengyelországban 335
Elisabeth Saïh – Tóth Ferenc: Rodostótól Párizsig. Egy magyar származású család viszontagságai 345
Tüskés Gábor: A nemzeti identitás történeti konstrukciójához. A pátria képe II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi írásaiban 371
Takács László: A katonai rangok terminológiája II. Rákóczi Ferenc Confessio Peccatoris című művében 393
Egyed Emese: Színpadi álom a Rákóczi-emigrációról. K. Boér Sándor: Gróf Bonnévál vagyis az idegenek Konstancinápolyban 409
Kincses Katalin Mária: Rákóczi-szobrok külhonban 431

Műhely
Korpás Zoltán: Mexikói aranypesók a magyarországi oszmán terjeszkedés ellen? 467

Szemle
A Próféta-ábrázolások európai kultúrtörténete (Tóth Ferenc) 481
A Lengyel–Litván Unió kapcsolatai a Szafavida Birodalommal és az ecsmiadzini katholikoszátussal (Nagy Kornél) 486
Hogyan látja az utókor az örmény genocídiumot? Gondolatok Az emlékezet száz éve című könyv margójára (Blénesi Éva) 490
A Szabad Francia Erők a második világháborúban. Az ellenállás megszervezése és a nemzetközi fegyveres együttműködés (Kiss Márton) 496

Megjelent a Világtörténet 2020. évi 1. száma. Harminc éve április 8-án volt a magyarországi első szabad választások második fordulója. A szabad választásokig a kelet-európai országokban nehéz út vezetett. A mozdulatlanság hosszú évtizedei után a korábbi időszakhoz képest valamivel szabadabb politikai légkörben és enyhébb szovjet befolyás mellett a gazdasági nehézségekkel küzdő országokban kiútkeresés kezdődött a társadalom legkülönbözőbb szintjein. Ezen folyamat különböző vonatkozásaival foglalkozik a Világtörténet most megjelent száma.

A Világtörténet folyóirat idei első számának tanulmányai a vallási jelenségek és az információs folyamatok különböző metszeteiben találták meg kutatási kérdéseiket, A megszokott kérdésfeltevések helyett a szerzők arra kíváncsiak, a vallási komponens miként fonódik bele az egyes társadalmak környezeti kihívásokra és belső átalakulási nyomásokra adott rendszerszintű válaszainak teljességébe. Mi a konkrét funkciója, és ez hogyan érvényesül? Milyen okok magyarázhatják sikerét és alkalmasságát? Jelen összeállításunkba olyan tanulmányok kerültek, amelyek az őskor és az ókor határaitól a középkor és a kora újkorig vizsgálják a vallási információs tartalmak beágyazódását a korszak információs ökoszisztémájába. A folyóirat legújabb számának tartalomjegyzéke itt, a Bevezetés pedig itt olvasható.

A Világtörténet ez évi legújabb száma 2018. július 9-étől kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. Az új szám „a bakonybéli Szent Mauríciusz-apátság 1018-as alapításának millenniumát a nemzetközi szakirodalom legjavából válogatott tanulmányokkal ünnepli, hogy a magyar közönséggel megismertesse Szent Móric legendáját, [...], magyarországi kultuszhelyét”. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg,

1848 – fordulat az Újvilágban címmel a Világtörténet idei első száma a 170 évvel ezelőtti forradalmi hullámot meglovagolva az Atlanti-óceán túlpartján tekint körbe. Jelen számunk tematikus válogatása igazolja ugyanis, hogy az 1848. esztendő számos szempontból fordulópontot jelentett az amerikai kontinens történetében is. Ekkorra tehető az első felelős kanadai kormány megalakulása, a kaliforniai aranyláz kezdete, a nők számára egyenlő jogokat követelő Seneca Falls-i nyilatkozat megfogalmazása, illetve a pánamerikai eszmék első megjelenése. Az új szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg, a Bevezető pedig itt olvasható.

A Világtörténet legújabb száma 2018. január 16-ától kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A folyóirat 2017. évi negyedik számának szerkesztősége nem vállalkozott másra, mint hogy az elmúlt években az aktuálpolitikai események következtében az érdeklődés középpontjába került Szíria történetéből egy-egy eseménysort vagy folyamatot felvillantson. A szerkesztőség arra törekedett, hogy bemutassa: egy nyitott régióról van szó, ahol ennek következtében mindegyik korszakban jelentős kulturális-szellemi-gazdasági érintkezések folytak, jelentős kölcsönhatások, népességmozgások zajlottak a szír területek és a szomszédos, valamint a távoli vidékek között. Az új szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg, Bíró László tudományos főmunkatárs bevezető tanulmánya pedig itt.

A Világtörténet legújabb száma 2017. november 21-étől kapható a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben. A folyóirat idei harmadik száma „olyan tanulmányok gyűjteményét adja, amelyek földrajzi, kulturális vagy ideológiai határmezsgyék kialakulásáról, átlépéséről, illetve azok lebontásáról szólnak” – olvashatjuk a bevezető tanulmányban. Az új szám tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.