Népképviselet és a népi akarat képviselete (Bíró László) 535
Tanulmányok
Balázs Gábor: „A nép jó, a képviselői megvesztegethetőek” Az 1793-as francia alkotmányról 539
Lajkó Ádám: A két világháború közötti szélsőjobboldal interpretációi a nyugati történetírásban 585
Juhász Barnabás: Hol húzódjon a német–lengyel határ? Nemzeti önrendelkezés, területi követelések és harc a szénmezőkért Felső-Sziléziában a nagy háború után 635
Szemle
A brit oroszlán, az orosz sas és a keleti kérdés (Lévai Csaba) 671
A kiszámíthatatlan Közel-Kelet létrejötte (Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar – Prantner Zoltán) 675
Trianon és Japán (Farkas Ildikó) 679
Emlékezetpolitika és populizmus Délkelet-Európában (Pók Attila) 685
Háborúk, csaták és krónikások. A történelmi emlékezet forrásai (Martí Tibor) 371
Tanulmányok
Molnár Máté: A campaldinói csata 375
Korpás Zoltán: A történelmet a győztes ütközetek írják. Dicső Lepanto és elfeledett Preveza 401
Guitman Barnabás: A császár gondolatainak tanúja. Történetírás az univerzális monarchia ideológiájának szolgálatában 437
Martí Tibor – Pálffy Géza: A közös udvari szolgálattól a fegyveres konfliktusig. Egy spanyol és egy magyar nemes (Melchor de Robles és Pethő János) találkozásai a 16. századi Közép-Európában 455
Ring Éva: Szaniszló Ágost lengyel király elrablása. Az uralkodói legitimitás kérdése a 18. század végi lengyel politikában 485
Szemle
„A legemlékezetesebb és legmagasztosabb alkalom, amit a századok láttak” (Korpás Zoltán) 517
Lepanto és azon túl. A vallási idegenség képei Genovából és a keresztény Mediterráneumból (Szuromi Kristóf) 521
Háború és hadviselés Kelet-Európában a 15. század második felében (Szokola László) 526
A Habsburg-ház és a Vasa-dinasztia kapcsolatai a 17. század középső harmadában (Martí Tibor) 530
Egy határváltozás dimenziói. Az osztrák–magyar határvidék száz évvel ezelőtt (Murber Ibolya) 175
Tanulmányok
Székely Tamás: Vihar előtti csend? Nyugat-Magyarország a dualizmus korában 185
Murber Ibolya: Az osztrák–magyar határvita gazdasági aspektusai az első világháború után 207
Nagy Adrienn: Fekete éjszakában az éjszaka feketézői. Csempészek mindennapjai a nyugati határsávban, 1918–1922 225
Kalocsai Péter: A nyugat-magyarországi közlekedési hálózat változásai a trianoni békeszerződés következtében 241
Bakó Balázs: A trianoni béke hatása a katolikus egyházkormányzatra a Nyugat-Dunántúlon 269
Agg Richárd: A korabeli magyar sajtó érvei Nyugat-Magyarország megtartása mellett 285
Jankó Ferenc: Csikóhal és darázsderék. Burgenland térképezett földrajza 301
Törő László Dávid: Határváros egy vitatott hovatartozású térségben. Történeti viták Sopron múltjáról a két világháború között 325
Tóth Imre: Mítosz és valóság. Sopron hűsége a 20. századi (emlékezet)politikában 345
Szemle
Hétköznapok a határviták árnyékában (Horváth N. Zsolt) 361
Új határ az Alpokalján (Révész Tamás) 364
Megalkotni és megismerni. Burgenland földrajzának kezdetei (Szabó Bálint) 367
Sorsfordító események és koncepcióváltások (Bíró László) 1
Tanulmányok
Tarafás Imre: „Németnek születtem, de az vagyok-e még mindig?” Identitásválság-diskurzusok „német-Ausztriában”, 1866–1914 5
Varga Esztella: Az Egyesült Államok külpolitikájának történelmi áttekintése 35
Csizmazia Gábor: Az Egyesült Államok és Kelet-Közép-Európa. Geopolitikai elgondolások és történelmi realitások 53
Gyúrósi Pál: Kereskedelmi tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia között 1922 őszén 73
Miklós Dániel: Teleki Pál második kormányfősége és a csehszlovák ügy 95
Réti Balázs: A görög–olasz háború, 1940–1941 113
Műhely
Majorosi Ádám: A catalaunumi csata. Attila, a hun és a Nyugatrómai Birodalom bukása 137
Szemle
A tunéziai állam szolgája és száműzöttje (Palotás Zsolt) 161
Olaszország az első világháborúban (Juhász Balázs) 165
Tanulságok (nélkül) (Bartha Eszter) 170
Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 1. száma, amelynek írásai a sorsfordító történelmi események és a koncepcióváltások összefüggéseire mutatnak rá. Közhelyszerű, hogy a történelemben szinte egyetlen állandó van: a változás. Az átalakulások megkövetelik a korábbi gyakorlatok módosítását, különösképpen háborúk, forradalmak és társadalmi robbanások után. Olyan 19–20. századi elgondolásokat, koncepciókat mutatnak be a tanulmányok, amelyek hosszú, illetve rövid távon meghatározták egyrészt a nemzeti identitás kialakítását, másrészt a külpolitika szempontrendszerét. A szám szerkesztője Bíró László. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, előfizetőknek 600 Ft. A terjesztéssel kapcsolatos információkról itt tájékozódhat.
Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2021. évi 4. száma, amelynek írásai a Magyar Királyság és a Német-római Birodalom kapcsolatait elemzik a 16. század első felében. A szám szerkesztője Péterfi Bence, intézetünk tudományos munkatársa volt. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható.
Megjelent a Világtörténet c. folyóirat 2021. évi 2. száma, amely a Föld első körülhajózása (1519–1522) 500. évfordulója alkalmával Magellán előtt tiszteleg. Arra a hajósra irányítja a figyelmet, akinek újraértelmezése minden korban, így az évforduló idején is időszerű. A szám szerkesztője Rákóczi István, az általa írt bevezető tanulmány itt olvasható, a tartalomjegyzék itt, míg a borító itt látható.
3. oldal / 6
2025. 09. 18. – 2025. 09. 20. „JOGSZOKÁSKUTATÁS EURÓPÁBAN ÉS ÁZSIÁBAN” – 12. interdiszciplináris nemzetközi konferencia |
2025. 09. 22. 09:00 Czinege Szilvia előadása a bécsi Széchenyi-megemlékezésen |
2025. 09. 23. – 2025. 09. 24. Az Sovereignty ERC kutatócsoport munkatásai a NEB konferenciáján |
2025. 09. 25. 10:00 Jogok a vitrinben – Konferencia a Jogtudományi Intézetben |
2025. 09. 25. 11:00 Mihalik Béla Vilmos: A kaméleonos udvar | Könyvbemutató kerekasztal-beszélgetés |
2025. 09. 25. 17:30 Kutatók Éjszakája 2025 |
2025. 10. 02. 09:30 Jubileumi szakmai nap az MTA Székházban |
2025. 10. 14. 11:00 Meta Remec előadása intézetünkben |